Real Madrid hazai mérkőzéseinek helyszíne

Santiago Bernabéu stadion (spanyolul: Estadio Santiago Bernabéu) a Real Madrid CF labdarúgó-stadionja Madridban. Fennállásának 60. évfordulóján az UEFA hivatalosan is elismerte mint “Elite” vagy ötcsillagos stadiont. A világ egyik leghíresebb futballstadionja. Négyszer volt BEK/BL-döntő helyszíne (1957, 1969, 1980, 2010), továbbá az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokság és az 1982-es labdarúgó-világbajnokság egyik helyszíne volt. Eredeti neve Estadio Chamartín volt. Mostani nevét 1955. január 4-én kapta a Real Madridtól az akkori elnök, Santiago Bernabéu tiszteletére. A stadiont hivatalosan is elismerte az UEFA mint Elit vagy ötcsillagos stadion, annak fennállásának 60. évfordulóján. A Bernabéu a világ egyik leghíresebb futball stadionja. Háromszor volt a BEK/BL döntő helyszíne (1957, 1969, 1980) és a 2010-es döntőt is itt rendezték. A stadionnak külön metró megállója van, Madrid metróhálózatának 10-es vonalán, a neve Santiago Bernabéu.

Építésének talajmunkái 1944. október 27-én kezdődtek. Eredeti neve Estadio Chamartín volt. A stadion nyitómeccsét a Real Madrid az egy évvel korábbi portugál bajnokkal, az Os Belenenses csapatával játszotta. A meccset a Madrid nyerte, 3–1-re. Mostani nevét 1955. január 4-én kapta a Real Madrid akkori elnöke, Santiago Bernabéu tiszteletére. A befogadóképessége gyakran változott, a csúcsérték 120 000 volt az 1953-as bővítés után. Azóta a modernizálások során ez többször is csökkent (az utolsó állóhelyek az 1998–99-es szezonban tűntek el, miután az UEFA szabályzatban megtiltotta az állóhelyeket az UEFA érdekeltségű versenyeken). Az utolsó változtatás 2003-ban volt, amikor 80 400-ra emelték a befogadóképességet. Az utolsó átalakítási terv Florentino Pérezé volt, az exelnöké, aki elhúzható tetőt akart építeni a stadionra, viszont második megválasztása után az elnök megbukott és tervei feledésbe merültek.

A 2007-es éves közgyűlés alkalmával Ramón Calderón távlatokban már bemutatott egy fejlesztési stratégiát a Bernabéu stadionra és a valdebebasi Sportvárosra vonatkoztatva. Az egyik legjelentősebb tervezet ”A Bernabéu bevásárlóközpontja” néven fut, mely értelem szerűen annyit jelentene, hogy a stadionnal gyakorlatilag egybeépítve amolyan pláza kerülne felépítésre. A munkálatokkal illetve a tervek kidolgozásával a klub az Urbis nevű vállalatot bízta meg, a határidő 2011-ben jár le.

Tervezet szinten ugyancsak felmerült, hogy a jövőben egy multifunkciós szupercsarnok kerül megépítésre, amely 20 ezer néző befogadására lenne alkalmas, és ahol 18 különféle sportversenyt is meglehetne rendezni, köztük természetesen a kosárlabdát, amely szakosztály értelem szerűen elsődleges élvezője lenne az új arénának. A tervezésben hasonló elvárásokat ígér a harmadik nagy álom, egy Campus felépítése, ahol a bentlakásos körülmények mellett a kellő szakmai, erőnléti és orvosi háttér is garantálva lenne az ifjúság számára. Minderre azért van szükség, mert a Real Madrid szeretné, ha saját maga formálhatná meg a klub leendő játékosait, akik így megfelelő szellemi és lelki felkészítésben részesülnének, hogy később a királyi gárda szolgálatába szegődjenek. Ráadásul a Campus anyagilag is jövedelmező lehet, hiszen minőségi felhozatal esetén, ily módon gazdaságosan lehet kiváló játékosokhoz jutni. Korábban Florentino Pérez talán ennél is látványosabb tervvel állt elő a stadionra vonatkoztatva, az elnök azonban váratlanul lemondott, így akkor még nem tudta megvalósítani lenyűgöző terveit. Újbóli hatalomra kerülése miatt ismét feléledhetnek az elgondolások, melyek közül az egyik legjelentősebb tervezet a stadion befedése egy ki -, és behúzható tetőszerkezettel.

 


Bernabéu Túra:

  • Nem meccsnapokon nyitva hétfőtől-szombatig (10:00-19:30), vasárnap és ünnepnapokon (10:30-18:30). Meccsnapokon nyitva korlátozott hozzáféréssel. Jegyek 14 éven aluliak számára 10 euróért, felnőttek számára 15 euróért. Carnet Madridistával rendelkező szurkolók számára 10 euró a felnőtt jegy, 7 euró a 14 éven aluli belépő. Klubtagok számára a belépés ingyenes, csoportjegy váltható. További információk: 91-3984370

Látnivalók:

  • kilátás a 8 panoráma hely egyikéről, séta a múzeumban, bemenetel a pályára, kispadok szabad használata, látogatás az elnöki páholyban, öltözők, személyzeti kabinok megtekintése, bemenetel a sajtóterembe, látogatás és szabad vásárlás a Real Madrid boltban.

Real Madrid bolt:

  • Az Adidas hivatalos boltja a Santiago Bernabéu stadionban helyezkedik el, ahol a látogatók számára széles kínálat áll rendelkezésükre. Nyitva hétfőtől-vasárnapig (10:30-20:30). További információk: 913-984-300

Éttermek a Bernabéuban:

  • A Real Madrid otthonában jelen pillanatban három étterem működik, az egyik a La Esquina névre hallgat, a másik a Puerta 57-re, a harmadik pedig a Real Café nevet kapta. A La Esquina 200 fő befogadására alkalmas, tökéletes rálátást biztosítva a gyepszőnyegre. Ajánlják a csirke kínálatot, illetve a különféle főzelékes tálak kipróbálását. További információk: 91-443-06-75
  • Másik működő étterem a stadionban a Puerta 57, az árak mérsékeltek, az első osztályú kiszolgálás viszont garantálva van. A menüben találhatóak napi különlegességek is, melyek főként házi raguk, illetve néhány étel a leggyakrabban rendelt tételek közül. További információk: 91-457-33-61
  • A Real Café talán a stadion leglátogatottabb étterme, területét tekintve 1200 m2-en helyezkedik el, és két szintet is magában foglal. A kávézónak terasza is van, amely minden nyáron nyitva tart, amely ekkoriban a spanyol főváros egyik legvonzóbb italozási célpontja, főként koktél kínálata miatt. További információk: 91-458-36-67

Címe: Av de Concha Espina, 1, 28036 Madrid

Stadion megközelítése:

A stadion a 10-es metróvonal Santiago Bernabeu állomásán található. Ezen az állomáson még a 14-es, 27-es 43-as, 120-as, 147-es, és 150-es buszok állnak meg.


Belépőjegy kategóriák:

4. kategóriás belépőjegykapu mögött fenti szektorok (500-600-as block)
3. kategóriás belépőjegyKapu között felső 600-700-as szektorok - zöld
2. kategóriás belépőjegyekkapu mögött lenti szektorok (100-400-as block) - kék
1. kategóriás belépőjegyekkapu között fenti szektorok (500-as block) - lila
Silver kategóriás belépőjegyekKapu között szélső 100-400-as blockok - szürke
Prémium kategóriás jegyekKapu között középen a 100-400-as blockok- barna
Excellent kategóriás jegyekKapu között középen garantáltan a 100-200-as szektorok - Csak párosával foglalható! - sárga
StadiontúraÉrdemes előre megváltani a sorban állás elkerülése végett!
Ára: 35 € / fő


PUSKÁS FERENC ÉS A REAL MADRID

Tizenhat évesen debütált az első osztályban, onnantól kezdve arany betűkkel íródott a futballtörténet egyik legragyogóbb pályafutása. Magyarország 1956-os orosz megszállása után két évre eltiltották a futballtól, majd szerződést kötött a Real Madriddal, ahol újra legjobb formájában tündökölt, sokak szerint az utolsó komoly magyar futballsikereket érte el. Madridban máig óriási szerencsének tartják, hogy még a kihagyás után is felvetődött leigazolásának ötlete. Trófeák sokaságát nyerte Magyarországon és Spanyolországban is. Hajszálpontos átadások, remek helyezkedés, kivételes lövőtechnika, mozgékonyság jellemezte.

Puskás Ferenc 1927. április 1-én született Budapesten. Édesapja játszott a Kispestben és edzője is volt, ő nevelte fiát a futball szeretetére. Népes, ám szerény körülmények között élő családból származott, gyerekkorában rongyokból és újságpapírból készült labdával kezdett el játszani. Hamarosan többet jelentett számára a futball, mint puszta időtöltést, meg is ragadta a lehetőséget, hogy bekerüljön a Kispest serdülőcsapatába, apja kezei alá. Két év az ifjúsági csapatnál, majd 16 évesen már a felnőtteknél találta magát. Mindössze két évet kellett várni, 1945. március másodikán már a felnőtt válogatottban is bemutatkozhatott a Népstadionban Ausztria ellen. Ezen a mérkőzésen meg is szerezte első válogatott gólját, a csapat 5-2-re győzött. Ekkor még nem töltötte be a 18-at!

1949-ben klubja, a Kispesti AC átalakult, nevét Budapesti Honvédra változtatták, a piros-fekete szerelés helyett pedig jött a piros felső, fehér rövidnadrág összeállítás. A Honvéd a hadsereg csapata volt, sikeres klubnak számított akkoriban, válogatott játékosok sokaságát adta, a kor legjobb egyesülete talán egész Európában. Hazai pályán 1943-tól 1956-ig senki sem tudta megverni a magyar válogatottat, a sorozatnak Csehszlovákia vetett véget. Közben 1953-ban az újságírók Európa legjobb játékosának választották. Ha akkor létezett volna Aranylabda… 1956. október 14-én kényszerült búcsút venni a válogatottól, véletlenül szintén Ausztria ellen. Meglőtte szokásos gólját azon a meccsen is.

Ellentmondásos vélemények vannak arról, hogy miért nem került be többet a nemzeti csapatba, amelyben nyolcvannégy mérkőzésen nyolcvanháromszor talált be… Néhány játékos ugyanis a Kispest dél-amerikai túrájáról rendesen hazatért (pl. Bozsik), míg néhányan előbb Nyugat-Európa felé vették az irányt (pl. Czibor, Kocsis és Puskás). Itthon szankciókat helyeztek kilátásba.

DI STÉFANÓVAL: LEGENDÁS PÁROS

Végül nem tért haza a várható „fogadtatás” miatt, a magyar szövetség el is tiltotta egy évre, amihez a FIFA hozzáadott még egyet… Külföldön kellett tehát csapatot találnia, persze, miután letelik az eltiltás… 1958-ban be is jelentkezett érte a … Manchester United… Hetekig folytak az egyeztetések, korabeli hírforrások (Manchester Evening News) és szurkolók elmondásai szerint már igen közel állt a Száguldó Őrnagy a szerződés megkötéséhez (a sokszorosan alacsonyabb fizetés ellenére is), ám sem a FIFA, sem az angol szövetség nem adta rá áldását. Aztán egy River Plate elleni mérkőzéssen már a Real Madrid mezét húzhatta magára… A George Best – Puskás Ferenc páros helyett így jött létre az Alfredo Di Stéfano – Puskás Ferenc páros. Puskás több európai és dél-amerikai országban is megfordult, számos olasz csapat ajánlatát utasította vissza (a San Remonál járt edzésekre, hogy formába lendüljön, de vitte volna az AC Milan és a Juventus is), mielőtt a Real Madridba igazolt volna.

Österreicher Emil segítségével került a Klubhoz, ahol olyan szenzációs képességű társak között játszhatott, mint Alfredo di Stéfano, Kopa, Rial, Santamaría, Gento, Domínguez. A spanyol drukkerek kezdetben aggodalommal figyelték a harmincas éveiben járó, kissé túlsúlyos Puskást, nem gondolták, hogy a csúcson lévő Madridnak egy meccshiánnyal küzdő játékos hasznára lehet. Az idő azonban szépen helyrerakta a dolgokat, hamarosan elnyerte a szurkolók bizalmát, a kétkedő hangok megszűntek létezni Panchot illetően.

Első szezonjában még nyelvi nehézségek hátráltatták, a beilleszkedés időszaka volt ez. Ettől függetlenül szórt az idény során négy mesterhármast, (első hazai meccsén a Chamartínban rögtön egy triplával nyitott a Sporting Gijón ellen). 1959. januárjában pedig a Las Palmas elleni 10-1 alkalmával rúgott hármat. Az 1960-61-es szezonban az Elche bánta Puskás zsenialitását. Négy Pancho gól, a végeredmény 11-2, rá egy évre öt gól, szintén az Elche ellen. 1963-ban nemcsak otthon, de a Nou Campban is hármat vágott a Barcelonának.

1959-60-ban, már mindhárom sorozatban, ahol a Real Madrid elindult, gólkirály lett, legjobb barátja pedig csatártársa, Alfredo di Stéfano. Huszonnégy meccsen huszonöt gól a ligában, ezt még három gólkirályi cím követte. Gól és még több gól. A BEK-ben 39 meccsen 34 gólig jutott, az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen négyszer talált be.

Döntőben sem azelőtt sem azóta senki nem tudott négy gólt szerezni. 7-3-ra nyert a Real Madrid. Gólkirály lett az 1960/61-es, az 1962/63-as és az 1963/64-es szezonban. Spanyol kupát nyert 1962-ben, a Sevilla elleni 2-1 alkalmával mindkét gól az övé. 1966-ban újra begyűjtötte a BEK-serleget a Real Madrid, de a döntőn nem játszott.

1960-ban viszont a Penarol elleni világkupa-döntő megnyeréséhez két góllal járult hozzá. Továbbá az 1962-es Benfica ellen elveszített döntőn is mesterhármast ért el. És a sor még sokáig folytatható.

KÜLÖNLEGES EGYÉNISÉG

Emberileg és játékosként is kivételes volt, a spanyol szurkolók szeretetét is mindig meghálálta. 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot és ugyanabban az évben Marokkó ellen pályára lépett a spanyol nemzeti tizenegyben. Harmincnégy éves volt akkor. Háromszor volt még válogatott, a chilei világbajnokság idejére esett mindhárom mérkőzés, Csehszlovákia, Mexikó és Brazília ellen. Egy győzelem mellett két vereség azonban nem volt elég a csoportból továbbjutáshoz.

Góllövő képességei egyedülállóak voltak, három BEK, sorozatban öt bajnoki cím, egy spanyol kupa, négy Pichichi a termés. Pályafutása befejeztével vállalkozásba fogott, de ez nem volt túl jövedelmező, visszatért hát a futballpálya környékére. Edzőként!

A görög Panathinaikost 1971-ben BEK-döntőbe vezette (az Ajax ellen). Az elődöntőben a Crvena Zvezda ellen 4-1-es hátrányból várta csapatával a visszavágót és innen sikerült kiharcolnia a döntőt! Milan Miljanic (később a Real Madridnál is dolgozott), a ‘Zvezda akkori edzője így emlékezett arra az elődöntőre a Puskás Ferenc Stadion névadó ünnepségén: „Sohasem felejtem el az 1971-es BEK-elődöntőt: Puskás a Panathinaikosz, jómagam a Crvena Zvezda kispadján ültem. Belgrádban 4-1-re nyertünk, és azt hittem, ez elég lesz a fináléhoz. Nem így történt: a visszavágón 3-0-val a görögök harcolták ki a továbbjutást, s ezt Puskás zseniális húzásainak köszönhették. Ennek a meccsnek a kazettáját hoztam ajándékba.”

Volt a chilei Colo Colo és a paraguay-i Sol de América edzője, de megfordult számos országban, mint edző, illetve technikai igazgató, például Kanada, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Ausztrália.

1999-ben a La Gazzeta Dello Sport a „Signor Gol”-ként nevezte, óriási eredényeinek köszönhetően. A lap a statisztikákat elemezve Pelé fölé helyezte.

A nagyszerű Puskás vagy ahogy Magyarországon hívták: „Öcsi”, emblematikus figurája a Real Madridnak, a szurkolók pedig a Real Madrid legsikeresebb korszakának legnagyobbjai között emlegetik.

Az Aranycsapat

Sokan tartják (a magyarok nagyrésze biztosan) az „Aranycsapat” néven elhíresült magyar válogatottat a valaha volt legjobb nemzeti csapatnak. A támadósorban Puskás Ferenccel az 1952-es olimpia megnyerése után (Jugoszlávia ellen) szinte mindenki egyértelmű esélyesként tartotta számon a válogatottat az 1954-es svájci világbajnokságon. Kezdetben minden szépen indult… A két világesemény között kétszer találkozott a magyar és az angol válogatott. Először a Wembley-ben, ahol a Száguldó Őrnagy kétszer köszönt be, az elsőt ezek közül egy olyan pimasz visszahúzós csel előzte meg, amelyet azóta is emleget a világ. Először kapott ki az angol válogatott hazai pályán a kontinensről érkezett csapattól. 1954. május 23-án a visszavágás reményében érkeztek Magyarországra az angolok, de csúnya 7-1-es vereséggel térhettek haza. A Népstadionban lejátszott mérkőzésre egyébként állítólag egymilliós(!) jegyigénylés érkezett! Az 1954-es VB-n az NSZK elleni 8-3-nál egy durva belépőt követően sérült meg, amely miatt ki kellett hagynia a Brazília és Uruguay elleni összecsapásokat. A döntőre visszatérhetett, amelyen már a 7. percben betalált, és akkor még úgy tűnt, a papírforma jön be. A németek azonban megfordították a meccset és mindenki meglepetésére övék lett a világbajnoki cím. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Ling játékvezető nem adta meg les miatt Puskás szabályos gólját a végén, amelyről elég csak annyit tudni, hogy később az angol sporttárs elismerte, hogy hibázott, amikor lest intett, illetve egy német dokumentumfilm, amely jórészt a döntő épen maradt felvételeit dolgozza fel a játékosok interjúival vegyítve, képi anyagot is szolgáltat az eset egyértelmű megítélésére. A válogatottban szerzett gólokat tekintve sokáig csúcstartó volt, csak 2003-ban az iráni Ali Daei döntötte meg rekordját.

Emlékezetes (na itt ki lehetne emelni szinte mindet) meccsei közé tartozik az 1952-es Svédország (előző olimpia győztese) elleni 6-0, csapatkapitányként természetesen a mezőny legjobbja és az albánok elleni 1950-es 12-0, amikor négy gólt szerzett. 1953-ban Rómában nyert a válogatott 3-0-ra a házigazda Olaszország ellen, ezzel a rangos trófeának számító Dr. Gerő kupa Magyarországra került.

Utolsó évei

1997-ben az Ausztrália elleni barátságos mérkőzésen (70. születésnapján) még láthattuk őt a Népstadionban.

2000. októberében Amancio Amaro és Alfredo Di Stéfano, Puskás korábbi csapattársai Budapesten jártak, ahol meglátogatták régi barátjukat, csapattársukat, és érdeklődtek egészségi állapota felől. Ekkor még nyugodtan térhettek haza, hiszen a már akkor is betegeskedő Öcsi bácsi állapota még kielégítő volt.

2002-ben tiszteletére nevezték át a Népstadiont Puskás Ferenc Stadionra (a névadón a Real Madridot Alfredo Di Stéfano és Emilio Butragueno képviselte). Hetvenöt éves volt ekkor. Butragueno így méltatta Puskást: „Nem hasonlíthatom magam Puskáshoz, mert ő zseninek született. Ő nekünk is akkora legenda, mint honfitársainak. Óriási részt vállalt a Real sikereiből, és ezért a spanyol szurkolók még mindig hálásak neki. Csak azt mondhatom, csodálatos futballista volt, köszönjük, hogy segített naggyá tenni a Realt.” A 2005. augusztus 14-ei Puskás Ferenc Válogatott-Real Madrid mérkőzésen viszont már nem kockáztatták az egészségét, a Kútvölgyi-kórházban nézte végig a találkozót.

2006. november 17. Minden magára valamit is adó sajtóorgánum címlapon számol be a futballvilág legújabb tragédiájáról. Puskás Ferenc a reggeli órákban távozott az élők sorából. November 17-ét a kormány nemzeti gyásznappá nyilvánította. A Száguldó Őrnagy csatlakozott a legendás Aranycsapat már nem élő tagjaihoz és az égi futballpályákon lövi tovább a gólokat a régi társakkal. Nyugodjék békében!

PUSKÁS SZÁMOKBAN

  • Név: Puskás (Purczeld) Ferenc
  • Születési idő/hely: 1927. április 2. Budapest
  • A Real Madrid játékosa: 1958. június 1. – 1967. június 30.

KLUBJAI JÁTÉKOSKÉNT

  • 1939-1956: Kispesti AC (később Budapesti Honvéd)
  • 1958-1967: Real Madrid CF

EDZŐI PÁLYÁJA

  • 1967: Hercules Alicante
  • 1967: San Francisco Gales
  • 1967-1968: Vancouver Royals
  • 1969: Alavés
  • 1970-1974: Panathinaikosz
  • 1974-1976: Colo Colo
  • 1976-77: Szaúd-Arábiai szövetségi kapitány
  • 1977: Murcia
  • 1978-1979: AEK Athén
  • 1979-1984: Al-Maszri
  • 1985: Sol de America
  • 1986: Cerro Porteno
  • 1988-1991: Panhellenic South Melbourne
  • 1992: az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója
  • 1993: magyar szövetségi kapitány

Eredményei játékosként

  •  6-szoros spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67)
  •  3-szoros BEK-győztes
  •  1-szeres spanyol kupa győztes
  •  1-szeres világkupa-győztes
  •  3 Ramón de Carranza kupa
  •  1 Trofeo Aid el Kabir
  •  1 Benito Villamarín
  •  4-szeres spanyol gólkirály (1960, 1961, 1963, 1964)
  •  Az Aranylabda-szavazáson második (1960)
  • – 5-szörös magyar bajnok (1949-50, 1950, 1952, 1954, 1955, nem hivatalos bajnoki cím: 1956)
  • – 4-szeres magyar gólkirály
  • – Olimpiai bajnok (1952)
  • – VB-döntős (1954)
  • 4-szeres spanyol válogatott
  • 84-szeres magyar válogatott (83 gól) – egyes statisztikák szerint 85 meccs 84 gól

Eredményei edzőként

– 3-szoros görög bajnok (1969-70, 1971-72, 1978-79)
– 1-szeres ausztrál bajnok (1990-91)
– 1-szeres ausztrál kupagyőztes (1990)

Mérkőzései a Real Madridban

  • – 180 bajnoki
  • – 39 BEK
  • – 41 Copa del Rey
  • – 2 világkupa
  • – 110 barátságos és egyéb meccs
  • 324 gól 372 mérkőzésen mindent összevetve
  • 240 gól 263 hivatalos mérkőzéseken

Egyéb címei

  • – Európa leggólerősebb játékosa (1948 – 50 gól)
  • – Világválogatott (1963)
  • – Európa-válogatott (1965)
  • – FIFA Hall of Fame tagja (1998)
  • – A 20. század legjobb magyar játékosa (2001)
  • – A Nemzet Sportolója (2004)
  • – Az IFFHS huszadik század gólkirálya címet Puskás Ferenc kapta.
  • – A NOB érdemrend tulajdonosa.
  • – Minden idők harmadik legjobb góllövője Pelé és Josef Bican mögött.
  • – Kispest díszpolgára.

 

 

FacebookTwitterGoogle+PinterestPrintEmail